A nyelvvizsga hiányában diploma nélkül maradt diákoknak is alternatívát jelenthet a TheoLingua, melyet a Károli Gáspár Református Egyetem hozott létre. A 2007-ben elindított program három nyelven nyújt egyházi szaknyelvi képzést, nyelvvizsgája azonban államilag akkreditált – és nem csak a református egyetem hallgatói számára elérhető. Az Európában is egyedülálló szaknyelvi programról pénteken, a Károli bölcsészettudományi karának dísztermében tartottak konferenciát, a „Nyelvvizsga mint szolgálat” címmel.


2007-ben, a Theolingua első „bevetésén” 49-en szereztek alap, közép -vagy felsőfokú nyelvvizsgát. Öt év elteltével már közel ezer sikeres nyelvvizsgáról számolhatott be Kelemenné Farkas Márta, a Theolingua Egyházi Szaknyelvi Vizsgaközpont vezetője, a programot ismertető előadássorozat megnyitóján. Farkas egyúttal tolmácsolta Hoffman Rózsa oktatási államtitkár üdvözletét is, aki – bár a konferencia fővédnökévé választották – nem tudott részt venni az eseményen.

Az egyházi nyelvezet éppúgy szaknyelvnek számít, mint bármely más tudományterület terminológiája, a tematikus nyelvvizsgának tehát van létjogosultsága – mondta Balla Péter tanszékvezető, a KRE rektora. Mint kiemelte, a vallás nyelvi sokszínűségét mutatja, hogy Angliában például számos verziója létezik a Biblia-fordításoknak, az archaikus, szöveghű kiadásoktól az ifjúsági Bibliáig vagy a kis közösségi igényeknek megfelelően formált változatokig – ezek együtt-látásához pedig szükség van a terminológia ismeretére. Magyarországon csak két változatot, a Vizsolyi Biblia-fordítást, illetve az 1990-ben megújított szöveget olvassuk, bár ideje lenne már az újabb kiadásnak is - vélte Balla.


Bár a TheoLingua alapvetően a Károli oktatóihoz hallgatóihoz köthető, a vizsgarendszer idővel terjeszkedni is tudott: a központ ugyan a református egyetem bölcsészettudományi karán található, ám az elmúlt években vizsgahelyeket nyitottak a szegedi, pécsi, nyíregyházi és gödöllői főiskolákon és gimnáziumokban, s jelenleg a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel egyeztetnek az akkreditációról. Ennek apropóján hívták meg a konferenciára Fekete Károlyt, az intézmény rektorát is.


Fekete előadásában hangsúlyozta, bár a köznevelési törvény márt ismertették, a nyelvvizsgákkal kapcsolatos szabályozás még kialakulatlan: „egyelőre úgy tűnik, hogy puhul az követelményrendszer, ám ez még nem egyértelmű – rendeletre várunk a kormány részéről, hogy pontos képet kaphassunk arról is, mire számíthatnak a felsőoktatásban részt vevők 2015 után.” -fogalmazott a rektor. Fekete Károly ettől függetlenül sikeres és az egyházi kapcsolatokat erősítő programnak nevezte a Theolinguát –hiszen a hazai kutatási eredményeket így külföldön is terjeszthetik, népszerűsíthetik az itt nyelvvizsgázó hallgatók. „A Magyar Református Egyháznak eddig nem volt olyan nyelvi műhelye, aminek révén megoszthattuk volna teológiai kutatási eredményeinket – a nyelvvizsga-hálózat ebben is segíthet”, mondta a debreceni egyetem vezetője. A TheoLinguától létrehozói továbbá azt remélik, hogy idővel a magyar nyelvű teológiai szakirodalmat is gazdagíthatja; az itt vizsgázó hallgatók számára nagy előny, hogy külföldi tanulmányaik során a hónapokig tartó szaknyelvi felkészülés helyett azonnal a forrásirodalommal foglalkozhatnak – hangzott el a konferencián.


Református gyökerei mellett az TheoLingua alapvetően ökumenikus kezdeményezés – ezt a felszólalók többsége megerősítette: nem csak a Károlin vagy más, református egyetemeken végzett hallgatókat és leendő lelkészeket várnak, de a más egyházközösségből érkező vagy éppen felekezeten kívüli tanulókat is, akik érdeklődnek az egyházi nyelv irán. „Kurzusainkon már egy iszlám hitű diák is sikeresen vizsgázott – érzékeltette a program nyitottságát Kelemenné Farkas Márta. Móriczné Berczik Klára, mint nyelvtanár és pszichológus osztotta meg tapasztalatait a nyelvvizsga-programról; szerinte a képzés alapvetően ember -és nem csak eredményközpontú, ő pedig abban hisz, hogy a tanítás legalább annyira múlik az oktató személyiségén, mint a diák képességein. „Arra törekszünk, hogy minden hozzánk fordulóban a lehető legjobbat lássuk meg, és a legjobb képességeit hozzuk elő”- mesélt munkájukról az előadó.


A TheoLingua a hasznos ismeretek mellett azoknak az egyetemistáknak is alternatívát nyújthat, akik korábban nyelvvizsga hiányában nem tudták kézhez kapni diplomájukat. A nyelvvizsga-program ugyanakkor alapvetően épít a korábban tanultakra is – a hat hetes előkészítés során ezt a háttértudást frissítik fel és gazdagítják szaknyelvi ismeretekkel. A TheoLingua továbbá a meglévő általános nyelvvizsgát is kiegészítheti: ha valakinek van már egy két nyelvű írásbeli vizsgája, és leteszi a szóbelit is ugyanazon a szinten, akkor a kettő együtt egy komplex nyelvvizsgának felel meg. A kétnyelvű, B1, B2 és C1 szintű szaknyelvi vizsgát adó kurzust az Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület is elismeri és folyamatosan felülvizsgálja – erről Szabó Gábor, a NYAT munkatársa biztosította a jelenlévőket. (A testület 2008-as, és ma is érvényes állásfoglalása szerint az „államilag elismert általános nyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt helyettesítheti az ugyanabból a nyelvből ugyanazon a szinten szaknyelvi vizsgán szerzett államilag elismert bizonyítvány”).

Friss hírek:

Minden hír

Jó lett a januári államháztartás - újabb év közbeni korrekció jöhet Addiktológiai konferencia az Eötvös Loránd Tudományegyetemen ”Állj a magyar ízek mellé!” címmel mozgalom indul Vége az áramszolgáltatói moratóriumnak Kistérségi fórum Pest megyében Fél éves mélyponton a japán jen Óvakodjunk a gluténmentes termékektől? Kétszáz önkéntes segíti a bűnmegelőzést a kistelepüléseken Ultrahangos zsírbontással a narancsbőr ellen A Filmalap támogatja az art mozikat A kormány álláspontja az Európai Bizottság mai javaslatáról Adóslista: 34 millió forint folyt be a miskolci önkormányzat kasszájába Kurtaszoknya - magyar népművészeti rendezvénysorozat Mérnök, informatikus: gyorsan megtérülő diplomák a munkaerő-piacon

Fókuszban

Csődbe visz a bölcsőde? Havi 35-40 ezer forintba is kerülhet gondozási díj címén egy gyermek ellátása, ha az önkormányzati fenntartású bölcsődék élnek a lehetőséggel, ám valószínűleg ennél jóval kevesebbet kérnek majd a szülőktől. Az erről szóló törvény szociális egyenlőtlenségeket gerjeszt, és hosszabb távon bölcsődék bezárásához is vezethet – vélik az OrientPress Hírügynökségnek nyilatkozó szakértők. A családügyi államtitkárság válaszából az is kiderül: a devizahitel és közmunka sem jelent mentességet a díj alól.