Nem szabad felrúgni a játékszabályokat
„Ha a hétvégén történtekről esik szó, ismét világossá kell tennünk, hogy a Magyarország és Nemzetközi Valutaalap közötti kapcsolat a törlesztő és a hitelező viszonya. A magyar kormány meghatározott feltételek alapján igényelt és kapott hitelt, a hitelezőnek pedig ezért cserébe elvárásai is voltak, többek között az, hogy a magyar fél döntéshozatal előtt az EU-val és az IMF-fel is ismertesse költségvetési terveit” - emlékeztet Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. szakértője”. A közgazdász szerint a kabinet egyszerűen figyelmen kívül hagyta a támasztott feltételeket, s már a felülvizsgálati tárgyalás előtt három nappal benyújtotta büdzsétervezetét; a Valutaalap és az Európai Bizottság képviselői így már egy konkrét programmal szembesültek, aminek több pontjával nem értettek egyet – a kormány viszont kitartott elképzelései mellett. Várhegyi érthetőnek tartotta az uniós delegáltak kivonulását: mint fogalmazott, ha egy pénzügyi-gazdasági közösség tagjai vagyunk, amiből profitálunk is, tehát nem szabad felrúgni a játékszabályokat; az EU ráadásul 5 milliárd eurót adott bele a Magyarországnak felkínált 20 milliárdos hitelkeretbe, - jogos tehát, ha kitűzött hiánycélt is számon kéri.

Az egyik, IMF és EB által vitatott fő pont Várhegyi szerint a bankadó volt: a delegáltak ezt csak ideiglenes megoldásnak tartották, s e helyett-mellett statikus egyensúlyi programot vártak a kabinettől. Másrészt, nem volt átlátható számukra a költségvetési terv sem, különösen több éves távlatokban nem. Magyarországnak hitelesítenie kellett volna programját, és azt, hogy tartani tudja az Unió által megszabott 3,8 százalékos hiánycélt – ez nem történt meg, ami gazdasági és politikai értelemben is súlyos következményekkel járhat, állította Várhegyi Éva: a forint bedőlése az első ilyen jel volt, s a későbbiekben gyengülhetnek az árfolyamok, nőhet a hazai befektetések kockázati felára, s nem kizárt, hogy végül alapkamat-emelésre kényszerül a Magyar Nemzeti Bank is. A közgazdász szerint mindez elkerülhető lett volna – például azzal, ha bankadó helyett a kormány a korábban ígért adócsökkentéseket halasztja későbbre. Idén a társasági adó csökken 19-ről 10 százalékosra, jövőre az szja redukálódik jelentősen, pedig Várhegyi szerint ezekből a bevételekből pótolni lehetne a büdzsé hiányát, úgy, hogy közben a hiánycél is megőrizhető maradhat. A jegybanki alkalmazottak fizetéséről szólva Várhegyi úgy fogalmazott: nem csak az eurozónában, de az Unió minden tagállamában elfogadott, hogy a jegybanki fizetések és hatáskörök függetlenek az adott kormánytól; az intézetek anyagi és vezetői függetlensége alapvető uniós kritérium – hangsúlyozta Várhegyi, hozzátéve, hogy a fizetések kalibrálását ő is szerencsétlennek tartja, ám ezt még a 2002-es Orbán-kormány alakította ki így. Végül, a szakértő valószínűsítette, hogy ősszel folytatódnak a tárgyalások, „hiszen ez az IMF és a kormány közös érdeke is”.


Úgy bántak velünk, mint egy banánköztársasággal

Egyáltalán nem volt szükség a tárgyalások felfüggesztésére, hiszen csak részletekben tért el a magyar fél és az EU-IFM delegáció álláspontja; az ilyen nézetkülönbségekről politikai szinten is lehet egyeztetni – mondta érdeklődésünkre Csaba László közgazdász, a Közép-Európai Egyetem (CEU) oktatója. Szerinte az Európai Bizottság túlzottan szigorúan ítélte meg a magyar gazdaság helyzetét, s olyan megszorításokat várt el, amiket a kabinet már csak a közelgő önkormányzati választások miatt sem vezethet be. Csaba szerint már csak azért is érthetetlen a bírálat, mert a magyar kormány egyelőre tudja tartani magát az EU 2010-re előírt, 3,8 százalékos hiánycéljához – szemben az unió más országaival, ahol 8 százalékos államháztartási hiányra is akad példa.

Csaba László azt is furcsállja, hogy az IMF- amely különben nem szokott beleszólni hitelezőnek egyensúlyi politikájába – most keményen kritizálta a bankadó tervét. „Közismert, hogy ez az adófajta nem elegáns megoldás, hogy kényszerintézkedés, de 1-2 éves távlatban biztosan pótolhatja a büdzsé hiányát” -fogalmazott a közgazdász. Az adócsökkentések esetleges halasztásáról Csaba azt mondta, rendkívül rossz hatást keltene, ha a kormány az ellenkezőjét tenné a választások során ígérteknek; a „kampány” még most is tart – véli Csaba László – s ez így lesz egészen a választási év végéig, a kabinettől tehát nem lehet elvárni, hogy szembe menjen saját eddigi programjával. A közgazdász egyébként azt sem tartaná kirívóan nagy problémának, ha az államháztartási hiány 4-5 százalék között alakulnak, bár ezt a nézetet – mint hozzátette- nyilván nem lehet érvényesíteni az egységes célokat megfogalmazó EU-val szemben. Csaba számára meglepő volt IMF és az EU magyar kabinettel szemben tanúsított hozzáállása: „egy viszonylag jól teljesítő európai országhoz, ami az utóbbi időben nem is vett igényelt hitelt, nem szokás olyan stílusban viszonyulni, mint egy banánköztársasághoz”– jegyezte meg a szakértő. A közgazdász szerint ennek ellenére biztos benne, hogy ősszel folytatódnak a három fél közötti tárgyalások, hiszen a konvergenciaprogramnak konkrét beadási határideje van – és szerinte hamarosan meg is egyeznek majd; a kérdés csak az, hogy milyen feltételekkel.

Koncz Tamás